Országos Nyitóoldal / Orosháza / Látnivalók / Múzeum / Darvas József Irodalmi Emlékház

Darvas József Irodalmi Emlékház Orosháza

5900 Orosháza, Dózsa György utca 74.

Email cím	[Email címet mutat...]
Telefonszám	[Számot mutat..]
Webcím	http://www.szkm.hu

Darvas József Irodalmi Emlékház információk

A Darvas József emlékház

A Szántó Kovács János Terület Múzeum kiállítóhelyét, a Darvas József Irodalmi Emlékházat, a Dózsa György utca 74. szám alatt találhatjuk. Itt töltötte gyermekkorát Darvas József, a későbbi író és politikus.

A kiállítás utcai szobájában a család bútorai tekinthetőek meg. Ezenkívül láthatunk itt fényképeket, dokumentumokat a szülőkről, gyerekekről és az unokákról. A középső helyiség a konyha, melynek hagyományos, század eleji berendezésével ismerkedhetünk meg. A harmadik helyiség az emlékszoba. Itt fényképek, bizonyítványok, könyvek és egyéb tárgyi emlékeket ismerhetünk meg Darvas József életéből. Az épület hátsó részében az a bognárműhely látható, aholegykor az író egyik bátyja dolgozott.

A ház kertjének a végében egy újabb, tetőtérbeépítéses épület áll, a Békés Megyei Irodalmi Gyűjtemény, melynek fő célja, hogy a megyében született vagy hosszabb ideig itt élt és alkotott írók, költők, művészek hagyatékát, műveit, kéziratait és tárgyi emlékeit összegyűjtse. A gyűjteményt előzetes bejelentkezéssel első sorban a kutatók látogatják.

Forrás: szkm.hu

Darvas József (1912-1973)

Eredeti családneve Dumitrás volt, melyet 1932-ben változtatott Darvasra. Orosházán született, az elemi, majd a polgári iskola után 1932-ben végezte el a kiskunfélegyházi tanítóképzőt. Ezután állást nem kapott.

Innen Budapestre költözött, ahol könyvügynökként, lapkihordóként és kovácssegédként dolgozott. Már 1931-től kapcsolatba került volt az illegális kommunista párttal. 1933-ban letartóztatták, hazatoloncolták, öt évig rendőri felügyelet alatt tartották. A különböző baloldali lapok verseit 1932-től, novelláit 1934-től közölték.

Felfogására Ady, Móricz és Szabó Dezső eszmeisége együtt hatott a marxizmussal.

1936–1937-ben Vértes Györggyel együtt szerkesztették a Gondolatot, 1937-ben tagja lett a Márciusi Frontnak, írt a Válaszba és a Kelet Népébe is. 1938-ban a Szabad Szó, majd 1940–1944-ben a Kis Újság munkatársa lett.

A német megszállás után bujkálnia kellett. 1945-ben megjelent könyvében (Város az ingoványon) szembefordult a két világháború közötti Magyarország minden jelenségével, és az új hatalom föltétel nélküli támogatója lett. 1945-től a Nemzeti Parasztpárt alelnöke volt, 1949-ig ő szerkesztette a párt lapját, a Szabad Szót.

1949-ig az Országos és a Budapesti Nemzeti Bizottság tagja volt. 1945. áprilisban bekerült az Ideiglenes Nemzetgyűlésbe, majd haláláig parlamenti képviselő volt.

1947–1950-ben építésügyi, 1950–1951-ben vallás-és közoktatásügyi, 1951–1953-ban közoktatásügyi, 1953–1956-ban népművelési miniszter volt.

1951–1954-ben a Magyar Írók Szövetsége elnöke.

A forradalom leverése után a Kádár-kormány támogatója lett. 1957-ben belépett az MSZMP-be, és tagja lett az Irodalmi Tanácsnak.

1957–1959-ben Tolnai Gáborral együtt a Kortársszerkesztője, valamint a HunniaFilmstúdió igazgatója. 1959-ben megválasztották a hatalmi szándékkal és ellenőrzéssel újjászervezett Írószövetség elnökévé, tisztségét haláláig betöltötte.

1960-ban a Hazafias Népfront Országos Tanácsa alelnökévé választották, 1972-ben tagja lett az Elnöki Tanácsnak is.

Életének utolsó esztendeiben már igyekezett megvédeni a népi mozgalom értékeit. 1968-ban ő hozta létre a Magyarország felfedezése sorozatot. Kétszer kapott Kossuth-díjat (1956, 1960).

Forrás:

www.darvasj.hu